Így lehet könnyítést kérni az adóhatóságtól

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad az adózási kötelezettségek teljesítését előíró törvény szigorával szemben. Alapelvként írja el ő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”

A fizetési kedvezmény biztosítása nem automatikus, azt csak az adózás rendjét meghatározó törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi az adóhatóság. Magánszemély esetén nemcsak az adózó, de a vele közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyait, vállalkozásoknál pedig a gazdálkodásra vonatkozó adatokat kell mérlegelniük az adóigazgatóságoknak.

Fizetési könnyítés a vállalkozások számára a munkáltatói járulékokra, áfára és a társaságokat terhelő egyéb adókötelezettségekre (pl. társasági adó) engedélyezhető és többféle kedvezményt is jelenthet, amelyek akár egyesével, akár együtt is kérelmezhetők.

Halasztási kérelem: a halasztási kérelem elfogadása esetén a vállalkozás az eredeti esedékességi időpontnál később teljesítheti fizetési kötelezettségét. Ezt akkor érdemes kérni, ha tudjuk, hogy záros határidőn belül a rendelkezésünkre áll majd a szükséges pénzösszeg – például ha egy cég árbevétele tevékenységének jellegéből adódóan nem havi ritmusossággal keletkezik, hanem a szűkösebb és bővebb időszakok hosszabban követik egymást, vagy ha számítunk egy vevő hamarosan beérkező nagyobb kifizetésére. Néhány hónapnál hosszabb halasztási idő kérésével nem érdemes próbálkozni, annak megadására kicsi az esély.

Részletfizetési kérelem: Ha engedélyezi a hatóság a részletfizetést, úgy az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben megfizetni. A tapasztalatok szerint vállalkozások esetében itt maximum egy éves időtávot hagy jóvá az adóhatóság.

Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. Az ehhez tartozó formanyomtatvány a hatóság honlapján elérhető. Ebben szerepelnie kell, hogy milyen adónemben, mekkora tartozásra milyen kedvezményt szeretnénk kérni, de be kell mutatni a tartozás keletkezésének körülményeit (kintlévőségeket és rendelkezésre álló pénzeszközöket egyaránt). A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (a Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe nem tartózó magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Igazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni. Az elektronikus bevallás vagy összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmeiket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.

 Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény a fizetési kedvezményi eljárásokat érintően egyes szabályokat módosított, melyek 2013. január elsejével léptek hatályba. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás magánszemélyek és egyéni vállalkozók számára illetékmentes lett. Az egyéb gazdálkodó szervezetek esetén viszont az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdése alapján az illeték összege 10.000,-Ft-ra emelkedett. A fellebbezés benyújtása továbbra is illetékköteles, mely magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében minimum 5.000,-Ft, gazdálkodó szervezetek esetében minimum 15.000,-Ft.

Alapvetően azok számíthatnak kedvező elbírálásra, akik korábban pontosan fizettek illetve esetleges korábbi könnyítési kérelem esetén is megbízhatóan teljesítettek. Jó tudni, hogy amennyiben az adóhatóság fizetési könnyítést, vagy adómérséklést engedélyezett – a döntés kiadmányozását követően – a végrehajtás szünetel a döntés jogerőre emelkedéséig.