Fogalomtár

Fedezet
Valaminek a biztosítéka, tárgyi, vagy személyi garanciája. Egy hitel vagy egyéb kötelezettség biztosítéka, például árú, értékpapír, ingóság, ingatlan satöbbi feletti rendelkezési jogról történő átmeneti lemondás.

Kamat: Az ügyleti kamat (szerződéses kamat) szabad megállapodás tárgya. A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely a késedelembe esés időpontjától jár.

Alapkamat
Jegybanki (központi banki) irányadó kamat. Pl. a Magyar Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamata.

Hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott időre, kamatfizetés ellenében.

Pénzügyi kockázat
A világban zajló folyamatok szinte mindegyikére jellemző a bizonytalanság és a kockázat. Bizonytalanságnak azt a helyzetet nevezzük, amikor egy eseménynek egynél több lehetséges kimenete van.

Törzstőke-Jegyzett tőke jegyzett tőke minimuma: 500 000Ft Vállalkozás alapításakor az alapítók által pénz vagy apport formájában átengedett tőke.

Végelszámolás A végelszámolás tárgya a gazdasági társaság vagyona, mellyel a végelszámolás kezdetekor rendelkezik, ill. melyet az eljárás alatt szerez.

Az illetékes bíróság nem peres kérdésekben a cég székhelye szerinti illetékes cégbíróság, peres ügyekben pedig a székhely szerinti megyei bíróság.

A végelszámolási eljárásnak háromféleképpen lehet vége:

1. a cégbíróság törli a gazdasági társaságot a nyilvántartásból

2. felszámolási eljárás megindulásával

3. a gazdasági társaság legfőbb szervének azon döntésével, hogy tovább folytatják a gazdálkodást.

Felszámolás A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás. Célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat.

Végrehajtás A végrehajtási eljárás célja a meg nem fizetett tartozás behajtása.  A bíróság kiállítja a végrehajtási lapot – ezzel megindul a végrehajtási eljárás.

Csőd egy fizetésképtelen vállalkozás esetében egy olyan helyzetet jelent, amikor az adós és hitelezői független segítővel próbálják az adósságokat átütemezni és a fizetőképességet helyreállítani. Hétköznapi értelemben a csőd olyan helyzetet jelent, amikor valakinek egy vállalkozása nem sikerül.

Csődvédelem intézménye azt a célt szolgálja, hogy egy lejárt adósságaiért helytállni nem képes vállalkozást, likviditási gondokkal küzdő vállalkozást a hitelezők ne számoltathassanak fel azonnal.

A fizetésképtelen vállalkozás tulajdonosai a csődeljárás keretében (csődöt jelentve) a Bíróság (a székhely szerint illetékes Megyei Bíróság Gazdasági Kollégium Felszámolási csoportja) felügyelete mellett kap a vállalkozás a fennálló követelésekre automatikusan (tehát, ha a Bíróság elfogadja formailag és tartalmilag a csődkérelmét) 90 napos moratóriumot (ami nem vonatkozik a közműtartozásokra, amiket mindenképpen fizetni kell). Az első 45 napig van ideje az adós cégnek un. egyezségi javaslat kidolgozására, amit amennyiben a hitelezők elfogadnak (egyszerű többséggel a hitelezői igények arányához mérten) akkor a vállalkozás visszaáll a korábbi, működő állapotába és folytatja tevékenységét. A csődvédelem alatt a Bíróság szakértő vagyonfelügyelőt (ez egy felszámoló cég) nevez ki, aki az ügy lefolytatására megbíz egy személyt (alkalmazottját) az eljárásban a vagyonfelügyelői szerepkör betöltésére. Amennyiben az egyezség 90 napon belül nem jön létre, úgy a hitelezők hozzájárulásával 180 napig az eljárás meghosszabbítható. (max 360 napig tovább). Amennyiben nem sikerül a hitelezőkkel egyezséget kötni az eljárást a Bíróság hivatalból „át”fordítja felszámolásba.

Csődeljárás A hatályos magyar csődtörvény (Cstv.) háromféle eljárást szabályoz: a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolási eljárást. (Az utóbbi tulajdonképpen független a csőd fogalmától, mivel nem fizetésképtelenség esetén kerül sor végelszámolásra.) A hatályos csődtörvény előtti magyar jogi nyelvben a csődeljárás a fizetésképtelenségi eljárást általában jelentette. A hatályos csődtörvény a csődeljárás kifejezést új jelentéssel ruházta fel.

A csődeljárás vagy az adós bejelentésére indul (ún. öncsőd) vagy bármely hitelező kezdeményezésére. A csőd bejelentése után a csődbe jutott adós és hitelezői kényszeregyezségre törekednek, amelynek keretében

• megállapítják az adós kötelezettségeinek mértékét,
• a hitelezők részére való kifizetések („a hitelezők kielégítése”) sorrendjét,
• esetleg egyéb megállapodásokat kötnek.

A magyar csődtörvény személyi hatálya csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, természetes személyekre nem.

A csőd szigorú jogi szabályozás alá esik, amelynek megsértése csődbűntettnek minősülhet.

Engedményezés jogok átruházása (pl. vevőköveteléseknél, kárigény érvényesítésénél) Engedményezés esetén a jogosult a követelését szerződéssel másra ruházza át. Az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett hozzájárulása, de az engedményezés tényéről értesíteni kell. A kötelezett az értesítésig az engedményezőnek, azt követően már csak az engedményesnek (mint új jogosultnak) teljesítheti kötelezettségét. Miután az engedményes a régi jogosult helyébe lép, annak jogai őt illetik meg.

Cégbírósági A cégbírósági ellenőrzés (cégek törvényességi felügyelete) A cégek feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el.

Első ranghelyű zálogjog Egy ingatlanra több jelzálogjog is bejegyezhető. A jelzálogjogok az iratok (bankkölcsön- és jelzálogszerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a sorrend (ranghely) azért fontos, mert ha az adós nem fizeti meg a tartozását, a zálogjogosultak az ingatlan értékesítését követően e rangsornak megfelelően jutnak a pénzükhöz. A bankok az általuk nyújtott hitelek fedezetéül többnyire csak olyan tehermentes ingatlant fogadnak el, amelyen nincs zálogjog bejegyezve.